Renault Scénic 1.6 RXE: Gázt (is) bele!

Érdekes újdonság jelent meg nemrég a szlovákiai autópiacon. Gázüzemu jármurol van szó, ami önmagában még nem jelentene szenzációt – de a Renault Scénic1,6-os motorját gyárilag építették kettos üzemmódúvá. A francia cégnek e téren gazdag tapasztalatai vannak, és fokozatosan bovíti a kínálatot. Hozzánk tehát elsoként a Scénic jutott el, amelyet a szokásos egyhetes teszt keretében nyílt alkalmunk kipróbálni.

Kívülrol és belülrol sok újdonság nincs az autón: a praktikus minivant azóta immár második generációs kivitelben is megismerte és megszerette az egész világ. Annak idején – pontosan egy évvel ezelotti számunkban – mi is részletesen bemutattuk, úgyhogy most csupán a legfobb jellemzoit ismételjük át. Ilyen mindenekelott a beltér szinte hihetetlen variabilitása: a három önálló, fotelszeru hátsó ülés mindegyike elore-hátra mozgatható, eloredöntheto, sot pillanatok alatt kiszerelheto. Az alapméretben is 410 literes csomagtér ilyenkor 1800 (!) literessé tágul, és akkor még nem szóltunk a szó szerint minden zugban fellelheto, többnyire csukható bokszokról, fiókokról, rekeszekrol, amelyek között hutheto is akad. További érdekesség, hogy a fo pogygyásztér masszív, nagy teherbírású fedolapja félmagasságban is elhelyezheto, ami lehetové teszi az említett tér "emeletes" kiképzését. Egy szó, mint száz: csupa okos ötlet, ahová csak nézünk vagy nyúlunk! A magas üléspozíció a terepesek biztonságérzetét nyújtja, az utasok helykínálata fejedelmi, a hátsókét is beleértve. Mivel itt nincs semmiféle középkonzol vagy kardánalagút, mindhármuk elott sima a padló, mint otthon a nappaliban. A szereltség a Renault standardja, amely köztudottan igen magas: a tesztelt RXE komfortfokozatban is négy légzsákot, ABS-t, kézi vezérlésu klímabarandezést, távirányítású központi zárat és elektromos elso ablakemeloket tartalmaz, hogy csak az értékesebb elemeket említsük. A kettos meghajtásra viszont "ráment" a fedélzeti számítógép, amely egyébként szintén szériatartozék lenne.

Az autóba szerelt 1,6 literes, hengerenként négyszelepes, 110 lóeros motort tehát eleve kettos üzemre építették. A benzinmeghatjás rendszere a tartálytól kezdve a fúvókákig változatlan maradt, vele párhuzamosan építették be az LPG-rendszert (Liquid Petroleum Gas, közismert nevén propán-bután). A jelenleg használatos legkorszerubb rendszerrol van szó, ahol a befecskendezés nem folyékony, hanem gázhalmazállapotban történik; ennek köszönhetoen gyakorlatilag nincs teljesítménykülönbség a két üzemmód között. A korszeru számítógép vezérlés a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy a benzinesrol gázüzemre történo átkapcsolás után (ez menet közben bármikor elvégezheto a muszerfalon található gomb segítségével) a motor üzemi homérsékletétol függoen vagy azonnal, vagy csak néhány másodperc múlva gyullad ki a gázüzemet jelzo zöld lámpa. Ugyanez az automatika gondoskodik arról is, hogy a motor mindig benzinnel induljon, ha szükséges. A szintjelzo mindig az éppen használt médium mennyiségét mutatja. Az átgondolt rendszer egyik hibája, hogy a kapcsológomb a volán teljes takarásában van; így egyrészt öszszetévesztheto a szomszédos gombokkal, másrészt hideg motornál nem látjuk a beépített fénydióda villogását, amely a jelzolámpa kigyulladásáig jelzi az átállást. A másik: a gáztartályt a pótkerék helyére építették be, ez a fontos kellék tehát hiányzik az autóból. Lyuktömíto szprével helyettesítették, ami a defektek 95 százalékánál elég lehet, de fennmaradt még 5 százalék…

Ami pedig a kettos üzemu Scénic mellett/ellene szóló gazdasági érveket illeti, tessék utánaszámolni. Az autó alapára 738 200 korona, ugyanez a típus csak benzinmotorral 689 900 koronába kerül. Az átlagfogyasztás benzinbol 7,3 l/100 km, gázból kb. 20 százalékkal több. A 95 oktános benzin ára jelenleg 31 korona, a PB-gázé 18 korona. Az akciórádiusz növekedése a gáztartály 42 liter effektív urtartalmából számítható ki. S ha csak egy kicsit törodünk a pénzben nem mérheto környezetvédelemmel, tegyük ezt is a mérleg megfelelo serpenyojébe…