Variációk egy térre

Rácz Tamás : Az új Espace-szal kapcsolatos prekoncepcióm az volt, hogy mivel kívülről rondább a réginél, belülről biztos szebb. A teszt végeztével megkedveltem a külsejét, és sivárnak tartottam a belsejét - szeláví. Ha a lenyűgöző Scénic nem ugyanettől a gyártótól származna, még el is viselnénk a szürke unalmat és a hanyagul szétszórt kezelőegységeket, no de így? A háromezres V6-os dízel jó partnere az automata váltónak, de külön-külön egyiket sem szerettem igazán. És az egyetlen egyterű, amiről nem tudok TotalCarként, többes szám első személyben beszélni: ilyen pártos, megosztó autót még nem láttam. Winkler úr a külsőt kultiválta, Égő Ákos webszerkesztő kolléga a belsejéért rajong, ki hallott már ilyet? Kedves olvasó, ha Espace-kategóriában gondolkodik, ne hallgasson senkire, menjen el és próbálja ki!

Winkler Róbert : Ez valahogy nem sikerült olyan jól, mint az új Scénic. A külső dizájn még elcsúszik, belül viszont már inkább sivatagos, mint letisztult. Akár kategóriateremtő, akár nem, vetélytársaihoz képest jó, a házon belüli Scenic II viszont a maga kategóriájában lényegesen jobb produkció.

Gracza Zoltán : Ősi nemesi család sarja. Az Espace már akkor is egyterű volt, mikor sok mai vetélytársa jó, ha kombiként létezett. Sajnos a s.nob.-ok utólérték, de a kutyabőr akkor is nála van.

Nínó Karotta : Nekem kívül-belül tetszik, pedig a belső tényleg elég silány, ezért kereszteltük űrteherhajónak. Trehányul megcsinált, megbízhatatlan autó benyomását keltette, teljesen hülye elektronikával, ezért hiába tetszik, sose kéne. Meg, ugye, eleve gyűlölöm az egyterűeket.