Dízel űr-Renault

Egyéniség, praktikum, kényelem, dinamika és az ujjaimat teljesen rabul ejtő textúra mindenfelé. Nem olcsó, de aszondom, a Renault bizony ad is valamit a sok pénzért.

A legelején le kell szögeznem: az autógyártás ezen húzóágazatának egy modellje sem tetszik igazán. Na jó, a Multipla volt annyira sármosan és egyénien ronda, hogy kedveljem, de az nem ugyanaz. Ha egy kocsi csaknem ugyanolyan magas, mint amilyen széles és közben viszonylag rövid, ráadásul púpos, az eleve megadja azt a gömbölyded karaktert, ami nehezen tűri a tervezők által ráhúzni igyekezett eleganciát. Talán ezért idegen tőlem a Touran és a C-Max szögletessége. A Picassóval a Citroen áthúzott az ellenkező irányba és túlgömbölyítette az autót, ami így meglehetősen komikussá vált. A régi Scénicnek (még a ráncfellvartnak is) ritka üres arca és jellegtelen profilja volt, de most itt a Scénic II.

A Renault ugyanazokkal a formai hatásokkal, melyekkel tönkrevágta a korábbi futurisztikusan gyönyörű Espace-t, elkészítette minden idők valószínűleg legtragikusabb luxuskupéját és legmegosztóbb luxuslimuzinját, valamint megalkotta a kategóriájában meghökkentően újszerű Mégane II-t, a Scénicet sajátságosan kellemes formájú autóvá varázsolta. Tesztautónk mindennek a tetejébe igen sajátos, megkapó metál-arany fényezést viselt (melyről a Hatóság ridegen képes volt annyit írni a forgalmiba, hogy "barnássárga"). Jó érzés volt egy maratoni bevásárlás után felfedezni az autót a parkolóban, jó érzés volt tudni, hogy mindjárt visszatérhetünk kebelére.

A beltér legalább akkorának tűnik, amekkora, márpedig az új Scénic 4259 mm-es hosszúságával, 1805 mm-es szélességével és 1621 mm-es magasságával nem kis autó. Ennek ellenére a könyöktámasz elején lévő két pohártartó közül én vezető pozícióban is az utasét használtam szívesebben, a sajátom túl közelre esett. Magasan fent domborodik a tető - tesztautónkban ráadásul még dupla üvegablak is volt. Ami száznegyvennél elkezd fütyülni. A messze elöl terpeszkedő szélvédő alatt elnyúló széles műszeregység, a műszerfalra szerelt váltókar is növeli a teret. Az elöl utazók kényelmének hátul lesz meg a böjtje: a lábtér az én 182 centis alkatomnak magam mögött éppen megfelelő volt - hátratolt hátsó ülésekkel. Ilyenkor 430 liter csomagterünk van.

A Scénic-et mindenkor élmény használni, részben a számtalan, mindent befogadni képes rekesz, zseb, fiók és tartó miatt, melyek mindegyikéből süt a jellegzetesen franciás, sikkesen hányaveti ergonómia. Ezek közt király a robotzsaru-hangú elektromos retesszel rögzíthető öblös középdoboz, melynek tetejére került a könyöktámasz, hogy franciás sikkel legyen útban minden pakolásnál. A doboz redőnyét elhúzva annak tartalma fénybe borul - és a hátul ülők számára is van külön egy szintén megvilágított rekesz. Ez a világítás kikapcsolható, de a lámpa minden redőnyhúzáskor újra aktiválódik.