ÉRETT ÚJÍTÓ

1996-ban, néhány nyolcvanas évekbeli japán próbálkozást követően, a Renault piacra dobta az első jól variálható kompakt egyterűt Mégane Scénic néven. Az újdonság elnyerte az 1997-es Év Autója díjat és átütő sikerével éveket öregített a vetélytársak fejlesztőgárdáin és ügyvezetésén, akik évekig nem tudtak ellenfelet állítani az autónak.

Ma minden valamirevaló gyárnak van kis egyterűje, de a Renault, időelőnyét kihasználva, már a második generációnál tart. A Scénic sajátos karosszériája jóval több embernek tetszik, mint ahányan elutasítják, és nem lehet rá azt mondani, hogy semmilyen volna. A konkurens autógyáraknál merészebb formatervvel a Renault a Mégane II sikerét látva jó lóra tett. Az Avantime bukását nem egyedül az avantgárd design okozta, hanem az, hogy elavult konstrukcióra épült, jó drága volt és túl sok minőségi hiányossággal jött le a gyártósorról.

Térkínálatával a Scénic utastere nem éri el a kategória legjobbjait. A fejtér a feláras üvegtetővel a szélső üléseken 185 centiig elegendő, ennél magasabbak feje nekiér a kárpitnak. A hátsó lábtér akkor tágas, ha az egymástól függetlenül mozgatható három ülést a leghátsó pozícióba toljuk, két magas ember csak így fér el jól egymás mögött.

Ötszemélyesnek erős megszorításokkal megy el az új Scénic, a középső keskenyebb ülésen gyermekek utaznak kényelmesen. Nem maradt ki az állítható támladőlés mindhárom hátsó ülésen, ami hosszú utakon nagy segítség.

Variálhatóságával az új Scénic nem főzi le elődjét vagy a konkurenseket, de tervezői nem feledkeztek meg semmiről. Könnyen előredönthető és kivehető a három hátsó ülés, a szélső üléseket a középső eltávolítását követően az ajtótól távolabb helyezhetjük. A kalaptartó kétféle magasságban rögzíthető, ami sokat javít az egyébként nem túl nagy csomagtér kihasználhatóságán.

Ahol a Scénic II-ben nincs rakodórekesz, oda szerintünk nem is lehet kitalálni. Óriási a kesztyűtartó, ami kiegészíti a két első ülés közötti öblös dobozt. Ennek hátsó része külön fedéllel a hátul utazóknak biztosít rakodási lehetőséget. A doboz mindkét fele belső megvilágítást kapott, hogy ne kelljen a sötétben esélytelenül keresgélni.

Nagy fiókot találni az első ülés alatt, egy kisebbet a bal hátsó ülés alatt. Hátul a középső szék alatt két 12 voltos csatlakozóra leltünk. Az ajtókban az első kartámaszokban is van egy-egy egészen mély rakodóhely. Minden ajtóban nagyok a térképtartók, amelyekben bőven elfér egy üdítős üveg. Ezzel még messze nincs vége. A padlóban elöl és hátul is meglévő üregek kényszerűen csak a koszos szőnyeget felhajtva közelíthetők meg, de fedelüket felnyitva az ajtók aljában lévő lámpák megvilágítják az üreget. Jó a belső világítás is, kétszer három izzó világít az első és a hátsó sornak.

Magasra kihúzhatók az első fejtámlák, sajnos a tesztautóban az utas fejtámlája nem tartotta meg magát és minduntalan visszacsúszott a legalacsonyabb pozícióba. Egy ilyen fejtámlára hány pontot adna az Euro NCAP? Ha az ember a kertkapuig nem köti be magát, akkor az autó - nagyon helyesen - figyelmezteti a biztonsági öv bekötésére. Mire a kaput kinyitjuk és bezárjuk, a csendes hangjelzés felerősödik, mert a szerkezet nem ismeri fel, hogy időközben kiszálltunk az autóból.